Róma.

---

A római döntő előtt első ránézésre Coco Gauff neve tűnhet hangosabbnak: fiatalabb, fizikálisan rendkívül erős, Grand Slam-győztes játékos, aki tavaly Roland Garroson is bizonyította, hogy salakon már nem lehet őt kizárólag keménypályás klasszisként kezelni. A mostani római menetelése is azt mutatja, hogy képes túlélni a nehéz pillanatokat, képes mérkőzéseken belül váltani, és akkor is versenyben maradni, amikor a játéka nem tökéletes.

Mégis úgy érzem, ebben a döntőben Elina Svitolina oldalán van az a plusz stabilitás, ami egy ilyen szintű fináléban döntő lehet. Az ukrán játékos gyermeke születése óta talán most mutatja a legérettebb, legkiforrottabb teniszét. Nem feltétlenül a leglátványosabb játékos a mezőnyben, de jelenleg elképesztően fegyelmezett, pontosan tudja, mikor kell támadni, mikor kell csak még egy labdával többet visszatenni, és mikor kell az ellenfél türelmét próbára tenni.

Róma ráadásul nem semleges terep számára. Svitolina korábban kétszer is megnyerte ezt a tornát, vagyis pontosan ismeri a Foro Italico sajátos ritmusát, a lassabb salakot, a hosszabb labdameneteket és azt a fajta türelmi játékot, amely ezen a pályán gyakran többet ér a puszta ütőerőnél. Lehet, hogy ezek a címek már évekkel ezelőtt születtek, de az ilyen emlékek egy döntő előtt nemcsak statisztikai adatok: önbizalmat, komfortérzetet és belső hitet adnak.

Svitolina útja a döntőig különösen meggyőző volt. Elena Rybakina ellen már megmutatta, hogy hátrányból is képes mentálisan stabil maradni, majd Iga Swiatek ellen egy olyan mérkőzést nyert meg, amelyben nemcsak tenisztudásra, hanem idegrendszerre is szüksége volt. Ez a két siker sokat elmond: Svitolina nem könnyű sorsoláson át jutott el a fináléig, hanem valódi, elit szintű ellenfeleken keresztül.

Gauff ellen természetesen nem lehet könnyű mérkőzésre számítani. Az amerikai kiválóan mozog salakon, hatalmas területet fed le, és ha a fonákja, illetve a védekezésből indított kontrái működnek, nagyon nehéz őt lezárni. Ráadásul a tavalyi Roland Garros-siker óta már nem kérdés, hogy a nagy salakos pillanatokban is képes bajnoki szinten teljesíteni.

A különbséget azonban most a játék érettsége és a mentális kontroll jelentheti. Gauff időnként még hullámzó tud lenni, főleg akkor, ha az első szervái nem adnak neki elég könnyű pontot, vagy ha hosszabb labdamenetekben túl hamar akarja lezárni a pontokat. Svitolina ezzel szemben jelenleg sokkal kevésbé tűnik kibillenthetőnek. Nem kapkod, nem esik szét egy-egy elveszített játék után, és képes úgy nyomást építeni, hogy közben nem vállal felesleges kockázatot.

Az egymás elleni dinamika is Svitolina mellett szólhat. Idén már kétszer is megtalálta a megoldást Gauff játékára, ami egy döntő előtt pszichológiai szempontból sem mellékes. Tudja, milyen ritmust kell elvenni az amerikaitól, tudja, hová érdemes játszani a kulcspillanatokban, és azt is, hogy Gauffot nem feltétlenül az első ütésből kell legyőzni, hanem folyamatos döntéskényszerbe kell hozni.

Összességében egy szoros, fizikális és hosszabb labdamenetekkel teli döntőre számítok, de Svitolina győzelmét várom. Gauff klasszisa miatt benne van a mérkőzésben a fordulat, de az ukrán játékos jelenlegi formája, római múltja, taktikai fegyelme és mentális stabilitása alapján úgy tűnik, most ő az a versenyző, aki jobban fel van készülve egy ilyen típusú döntő megnyerésére.

Az Élő Pontok írásbeli engedélye nélkül a tartalom egészének, vagy bármely részének bárminemű másolása és sokszorosítása tilos!

Skálázásra szolgáljon, hogy a táblázatban található opció „B” jelzésű közepes osztályzatot kapott.